HU

EN

A hulladékgazdálkodás új rendszere

A cikk szerzője: Ács Bálint

EPR, DRS, termékdíj és hulladéktörvény

A hulladékgazdálkodás 2023-ban jelentős átalakuláson ment keresztül, új kihívások és lehetőségek elé állítva a gyártókat, forgalmazókat és fogyasztókat egyaránt. A cikk célja, hogy átfogó képet adjon a legfontosabb változásokról, kiemelve az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség), DRS (betétdíjas visszaváltási rendszer), termékdíj és hulladéktörvény fogalmakat.

EPR – A gyártók felelőssége bővül

Először is nézzük meg, mi az az EPR! Extended Producer Responsibility, azaz Kiterjesztett gyártói felelőségAz elnevezés egészen beszédes, a gyártó fizeti meg az általa gyártott vagy forgalomba hozott termékek hulladékká válásának költségét. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, – meghatározza a körforgásos termékeket, melyek után a gyártó EPR díjat fizet. A rendelet definiálja a gyártót is, ez esetben az első magyarországi forgalomba hozót értjük ez alatt. Ennek értelmében gyártónak számít az is, aki a nem Magyarországon gyártott körforgásos terméket, gazdasági tevékenysége körében, Magyarországon elsőként forgalomba hozza. Így kívánja megerősíti a „szennyező fizet” elvet.

Az EPR kormányrendelet EU direktíva alapján jött létre. Uniós célkitűzés a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint az anyagok körforgásban tartásának ösztönzése. Az EU meghatározta, milyen újrafeldolgozási arányokat kell elérni adott határidőre. Ilyen meghatározott cél például a települési hulladék újrahasználásának és újrahasznosításának növelése legalább 60 %-ra 2030-ig. A 2021-es adatok szerint a teljes települési hulladék mindössze csak 35%-a került újrafeldolgozásra. 

Körforgásos termékek

Megnéztük, hogy ki számít gyártónak, most nézzük meg, hogy mely termékek számítanak a körforgásos termékek hatálya alá. Összesen 11 termékkör került meghatározásra:

  • csomagolások
  • egyszerhasználatos és egyéb műanyagtermékek
  • elektromos és elektronikus berendezések
  • elemek és akkumulátorok
  • gépjárművek
  • gumiabroncs
  • irodai papír
  • reklámhordozó papír
  • sütőolaj és zsír
  • textiltermékek
  • bútorok fából

A gyártó egy úgynevezett KF kóddal látja el a termékeit és ezekről nyilvántartást vezet, majd negyedéves bevallás keretében adatot szolgáltat a hulladékgazdálkodási hatóság részére. A beérkezett bevallások alapján, a koncessziós társaság állapítja meg a fizetendő összeget.

A termékáramok közül külön kiemelném a legtöbbeket érintőt, a csomagolást. Itt szükséges megvizsgálni a csomagolás és a csomagolószer közötti különbséget. Csomagolás akkor keletkezik, amikor egy terméket becsomagolunk. Beszélhetünk elsődleges, azaz fogyasztói csomagolásról, amiben a legtöbb terméket megvásároljuk. Létezik másodlagos vagy gyűjtő csomagolás, legyen ez akár egy papírdoboz. Továbbá harmadlagos csomagolás közé sorolhatjuk a raklapokat, fóliákat, pántolószalagokat, melyek az áru biztonságos szállítására és könnyebb mozgatására szolgálnak. Így egészen változatos anyagösszetételű csomagolásokat tudunk létrehozni. Ezeket anyagáramonként kódolni kell, nyilvántartást vezetni, majd az EPR díjat megfizetni. 

A csomagolószer maga az anyag, amibe csomagolunk és más termékáramba is tartozik. Ezek után termékdíjat fizetünk, viszont, amikor csomagolást hozunk létre, EPR fizetési kötelezettségünk is keletkezik.

Nyilvántartás és bejelentés

Miután megállapításra került, hogy az EPR ránk is vonatkozik, bekódoltuk a termékeinket és ezekről nyilvántartást vezetünk, mi a további teendő? 

  • Nyilvántartási kérelmet kell benyújtani az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül (OKIR kapu) a Hulladékgazdálkodási hatóság részére, és negyedévente bevallást kell készíteni.
  • Regisztrációs kötelezettség lép fel a koncessziós társaság felé, ez esetben a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (röviden: MOHU ) felé. A partner regisztráció után szerepköröket tudunk magunkra venni, ezek lehetnek: EPR gyártói-, intézményi hulladékbirtokosi- és visszaváltási rendszerrel kapcsolatos szerepkörök.

Termékdíj – Változások a régi rendszerben

Többször szó esett a termékdíjról, ez nem egy újkeletű dolog, bár a 80/2023-as kormányrendelettel itt is történtek változások. A 2011. évi LXXXV. törvény szól a környezetvédelmi termékdíjról. Itt is regisztrációs és bevallási kötelezettség keletkezett, hasonlóan az új rendelettel. Így a korábbi termékdíjas gyártók, nagyobb tapasztalattal építhetik ki, saját nyilvántartási rendszerüket. 

A jogszabályban hasonlóan termékkörök vannak meghatározva (a kiemelt termékkörök az EPR termékkörökkel megegyeznek): 

  • az akkumulátor
  • a csomagolószer; 
  • az egyéb kőolajtermék; 
  • az elektromos, 
  • elektronikus berendezés
  • a gumiabroncs
  • a reklámhordozó papír;
  • az egyéb műanyag termék
  • az egyéb vegyipari termék; 
  • az irodai papír.

Vannak termékkörök, melyek a termékdíjjal és EPR díjjal is érintettek, ez esetben nem kell mind a kettőt megfizetni. A termékdíj az EPR díjjal csökkentendő, viszont regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is fennáll, ez esetben 0 ft-os bevallás kerül benyújtásra. Itt lesz lényeges a csomagolószer és csomagolás különbsége, míg a csomagolásét EPR díj kerül megfizetésre, a csomagolószerért továbbra is fizetendő a termékdíj!

DRS – Betétdíjas visszaváltási rendszer

A EPR része a DRS. A DRS rendszer esetén egy kötelező vagy önkéntes visszaváltórendszerről beszélünk, megkülönböztetünk egy-, és többutas csomagolókat. A kötelező DRS kiterjed minden 0,1-3 literig terjedő fém, műanyag és üveg italcsomagolásra, de a tej alapú italok csomagolásai kivételt képeznek. 

A DRS gyártók, miután megtörtént a nyilvántartásba vételi kérelem és a MOHU regisztráció, fel tudják venni a szerepkörüket. A DRS-el érintett csomagolások forgalomba hozatala előtt a csomagolás egy termékregisztráción esik át, ez 45 napot is igénybe vehet. A csomagolást új vonalkóddal kell ellátni, mely eltér a korábban forgalomba hozott csomagolásáétól. Fel kell tüntetni rajta: egyutasok esetén az 50 ft-os-, többutasok esetén a 70 ft-os kódot. A vásárlók a kihelyezett automatákba tudják visszavinni a kiürült, sérülésmentes palackokat / üvegeket / dobozokat és visszakapják a palacon feltüntetett összeget. A gyártónak a többutas palackok esetén az EPR díjat egyszer kell megfizetni, viszont a fogásról nyilvántartást kell vezetnie, melyet havonta szükséges lejelentenie.

A hulladékok elszállítását korábban az állam végezte, ezt a feladatot a koncessziós társaság vette át. Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek tevékenysége során szelektívhulladék képződik, intézményi hulladékbirtokosi szerepkört kell felvenniük, ezt a szerepkört, a MOHU partnerregisztráció után tehetik meg, csak úgy, mint az EPR gyártói szerepkör esetén. Minden gazdálkodó szervezet köteles a keletkező hulladékait szelektíven gyűjteni, majd ezeket a hat számjegyű hulladék kóddal (HAK) ellátni és nyilvántartást vezetni. Az évi 2000 kg-ot meghaladó hulladék mennyiség esetén bevallási kötelezettsége keletkezik a szervezetnek, melyet minden év március 1-ig kell bejelentenie.

Összefoglalóan

A hulladékgazdálkodás új rendszere komplexebb és felelősségteljesebb szerepet kíván a gyártóktól, forgalmazóktól és fogyasztóktól egyaránt. A cél a hulladék mennyiségének csökkentése, az anyagok körforgásban tartása és a környezetvédelem elősegítése.

Megosztás

Tartalomjegyzék

Legfrisebb cikkeink