AI-jelölés az AI Act szerint: kinek mit kell jelölnie 2026-tól?

2026. augusztus 2. óta az uniós mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act, (EU) 2024/1689) átláthatósági szabályai is élesek. Röviden: ha AI-val beszélsz, tudnod kell róla, és ha egy kép, videó vagy hang valódinak tűnik, vagy ha AI készítette, azt jelölni kell. A részletek viszont sokakat megzavarnak: nem kell minden AI-val érintett tartalomra matricát ragasztani, más dolga van a fejlesztőnek és a felhasználónak, és közben jöttek EU-s segédletek, módosítások és magyar szakmai ajánlások is.

Összeszedtük, kinek mit kell tennie, hol találod a hivatalos útmutatókat, és megmutatjuk azt is, mi a Hacktifynál hogyan csináljuk.

Jelölési szabályok – Mit ír elő az AI Act 50. cikke?

A jelölési szabályok az AI Act 50. cikkében vannak. A rendelet két szereplőt különböztet meg:

  • Szolgáltató: aki az AI-rendszert fejleszti és piacra viszi (például egy chatbot vagy képgenerátor gyártója).
  • Alkalmazó (deployer): aki az AI-rendszert a saját tevékenységében használja, például egy cég, amelyik AI-val készít marketingképet vagy chatbotot tesz ki az oldalára.

A többség alkalmazó, de fontos e kérdést megvizsgálni, mert a kötelezettségek nagy része a szerepedtől függ.

Kinek mit kell tennie?

1. Chatbotok, AI-asszisztensek, avatárok. Ha egy AI-rendszer közvetlenül emberekkel kommunikál, a szolgáltatónak úgy kell megterveznie, hogy a felhasználó tudja: nem emberrel beszél. Kivétel, ha ez a körülményekből amúgy is nyilvánvaló. Ha az oldaladra chatbotot teszel, a beszélgetés elején egyértelműen jelezd, hogy AI válaszol.

2. Generatív AI kimenetei (gépi jelölés). A szövegeket, képeket, videókat és hangokat generáló rendszerek szolgáltatóinak a kimenetet géppel olvasható módon meg kell jelölniük (például vízjellel vagy metaadattal), hogy az AI eredet felismerhető legyen. Ez a gyártók dolga, nem a felhasználóé. Kivétel a sima szerkesztést segítő funkció, ami érdemben nem változtat a tartalmon. A 2026. augusztus 2. előtt piacra került rendszereknek a Digital Omnibus módosításalapján 2026. december 2-ig van türelmi idejük erre.

3. Érzelemfelismerés és biometrikus kategorizálás. Aki ilyen rendszert használ, köteles tájékoztatni az érintetteket, és a GDPR szerint kezelni az adatokat.

4. Deepfake. Ha AI-val olyan képet, videót vagy hangot készítesz vagy módosítasz, amely létező személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlít, és valódinak tűnhet, alkalmazóként jelölnöd kell. Nyilvánvalóan művészi, szatirikus vagy fikciós műnél elég enyhébb, a mű élvezetét nem zavaró jelölés, de valamilyen jelölés ott is kell.

5. Közérdekű ügyekről szóló AI-szöveg. Ha AI-val generált szöveget teszel közzé azzal a céllal, hogy közérdekű ügyről tájékoztasd a nyilvánosságot, jelölnöd kell. Kivétel, ha a szöveget ember átnézte, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte.

A tájékoztatásnak mindig egyértelműnek és jól észrevehetőnek kell lennie, legkésőbb az első interakció vagy az első találkozás pillanatában. Az ÁSZF mélyére rejtett mondat nem elég.

Mi nem kötelező?

Nem kell jelölni minden szöveget, amelynek a megírásában AI segített. Egy AI-val ötletelt, majd szerkesztett blogcikk, egy fordítás, egy stilizált illusztráció, ami senkit nem téveszt meg, alapból nem tartozik a kötelező körbe. A jelölés célja a megtévesztés megelőzése, nem az AI használatának bevallása.

Milyen segédleteket adott ki az EU?

  • Gyakorlati kódex az AI-tartalmak jelöléséről (2026. június 10.). Független szakértők írták az AI Hivatal koordinálásával. Két része van: a szolgáltatók gépi jelöléséről és az alkalmazók deepfake- és szövegjelöléséről. Az aláírás önkéntes, a Bizottság és az AI Testület megfelelőnek értékelte, így aki aláírja, ezzel igazolhatja a megfelelést.
  • Bizottsági iránymutatás az 50. cikkről (C(2026) 5054, 2026. július 20.). Tisztázza a fogalmakat (mi a deepfake, mi számít közvetlen interakciónak), a kivételeket és azt, hogyan igazolhatod a megfelelést, ha nem írod alá a kódexet.
  • EU-s ikonok az AI-tartalmak jelöléséhez. Ingyenes, egységes jelek. A használatuk önkéntes, és önmagukban nem igazolják a megfelelést, de sokat segítenek abban, hogy a jelölés felismerhető legyen.
  • Magyar nyelvű kérdések és válaszok az 50. cikkről, valamint az AI Act Service Desk a teljes szöveggel és ütemtervvel.

Mit mondanak a magyar szabályok és szakmai szervezetek?

A rendelet közvetlenül alkalmazandó, a hazai végrehajtást a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet fogja keretbe: kijelöli a bejelentő hatóságot (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) és az MI piacfelügyeleti hatóságot, és létrehozta a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely iránymutatásokkal segíti az egységes jogértelmezést.

A reklám- és marketingszakmának két fontos hazai anyag van:

  • Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) friss ajánlása szerint nem az AI használata miatt kell jelölni, hanem akkor, ha a tartalom megtévesztő benyomást kelthet. A deepfake-et, a chatbotot és a nem egyértelműen virtuális influenszert jelölni kell. Magyar feliratot javasolnak („Mesterséges intelligenciával készült”, „MI-vel módosított”), a csak angol „AI generated” szerintük nem elég a magyar közönségnek. Azt is javasolják, hogy dokumentáld, milyen AI-eszközt mire használtál, és miért döntöttél úgy a jelölésről.
  • Az AI Guide a hazai média- és marketingszakma közös iránymutatása (MMSZ, MAKSZ, MLE, ÖRT és partnerek), amely az AI Act mellett a Fttv., a Grtv., a DSA és a GDPR követelményeit is végigveszi.

Fontos: az AI-jelölés nem tesz jogszerűvé egy egyébként megtévesztő reklámot. Egy AI-val gyártott „vásárlói vélemény” akkor is tisztességtelen, ha ott a címke.

Mi a tét?

Az 50. cikk megsértéséért akár 15 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 3%-a lehet a bírság (kkv-knál a kettő közül az alacsonyabb). Ennél is nagyobb kockázat a bizalomvesztés: egy lebukott, jelöletlen deepfake hosszú ideig kíséri a márkát és az internet ugye nem felejt.

Így csináljuk mi a Hacktifynál

Biztonsági cégként úgy gondoljuk, hogy a bizalmat átlátható működéssel lehet megszerezni, ezért az AI-használatunkat nyilvánosan leírtuk az AI-átláthatósági nyilatkozatunkban. A lényeg:

  • Egy AI-eszköz. Üzleti célra kizárólag a licencelt ClickUp AI-t használjuk. Mi alkalmazók vagyunk, a gépi jelölés a szolgáltató felelőssége.
  • Személyes adat nem kerül AI-hoz. Ügyfélnév, elérhetőség, IP-cím, hozzáférési adat és kész jelentés soha.
  • Szigorúbbak vagyunk a kötelezőnél. Minden AI-val generált vizuális tartalmat jelölünk, a humoros illusztrációinkat is, pedig a szatirikus tartalomra enyhébb szabály vonatkozna.
  • Két egyértelmű címke. „AI-val generált”, ha a tartalom teljesen AI-val készült, és „AI-val módosított”, ha valódi felvételt vagy szöveget módosítottunk vele. Angol tartalmon angolul, magyaron magyarul.
  • Látható helyen. Képen a jobb felső sarokban, videón az elején nagyban, utána végig a sarokban, szövegben címkeként a cím fölött. Ahol a technika engedi, a fájl metaadataiban is jelöljük az AI eredetet.
  • Emberi felelősség. Az AI gyorsít, de nem helyettesít: a sérülékenységeket a szakértőink találják meg, és minden kiadott anyagot szakértő ellenőriz. Az olyan szövegeket, amelyekért szerkesztői felelősséget vállalunk, nem jelöljük külön.

Ha hiányzó jelölést találsz nálunk, írj az [email protected] címre, minden jelzést kivizsgálunk.

Gyakori kérdések

Minden AI-val készült tartalmat jelölni kell?

Nem. Kötelező a deepfake, a közérdekű ügyről szóló, emberileg nem ellenőrzött AI-szöveg, és tájékoztatni kell, ha valaki AI-val kommunikál. Ami senkit nem téveszt meg, azt általában nem kell.

Ha ChatGPT-vel vagy más AI-val írok blogcikket, jelölnöm kell?

Ha átnézted, szerkesztetted és vállalod érte a felelősséget, általában nem. Ha emberi ellenőrzés nélkül teszed ki közérdekű témában, igen.

Elég, ha a közösségi platform automatikusan rárakja az AI-címkét?

Nem mindig. Az ÖRT szerint ha a jelölés csak egy menü megnyitásával látszik, az nem elegendő.

Kötelező az EU-s ikont használni?

Nem, de érdemes, mert egységes és felismerhető. A lényeg, hogy a jelölés egyértelmű és jól látható legyen.

Mióta kell jelölni?

 2026. augusztus 2. óta. A generatív rendszerek gépi jelölésére a már korábban piacon lévő rendszereknél 2026. december 2. a határidő.

Összefoglalás

Az AI-jelölés nem bürokratikus matrica, hanem arról szól, hogy az olvasód, ügyfeled ne érezze becsapva magát. Tisztázd, hogy szolgáltató vagy alkalmazó vagy, mérd fel, hol készül nálatok AI-tartalom, írd le a szabályt, és jelölj magyarul, jól láthatóan. Ha ebben segítség kell, a Hacktify csapata AI irányítási és AI Act megfelelési tanácsadással tud beszállni, az AI-szabályzattól a munkatársi képzésig.

Megosztás

AI-val generált tartalom: AI-jelölő ikon egy weboldal sarkában

Tartalomjegyzék